Több felmérés próbálja évről-évre pontosan meghatározni a sajtószabadság helyzetét a világ különböző országaiban. Az alábbiakban két, a közelmúltban megjelent elemzés adatait összegezzük.

 

Riporterek szabadsága határok nélkül?

 

180-ból az 52. helyet foglalja el Románia abban a sajtó szabadságát elemző rangsorban, amelyet idén is összeállított (tavaly gyűjtött adatok alapján) a Riporterek Határok Nélkül nemzetközi szervezet. A jelentést februárban tették közzé az interneten.

Az összegzésből kiderül: Románia és Magyarország szinte ugyanott tart, mint egy évvel korábban, de a tendencia romló.

Az összesítést 2002 óta készítik, figyelembe véve az elemzett országokban az információszabadságot, valamint az újságírók, szerkeztőségek és az ún. netlakók szabadságát. A felmérést végző szervezet hangsúlyozza: a rangsor nem jelent minőségi értékelést.

A kialakult listát idén is (mint 2009 óta minden évben) Finnország vezeti 7,52 ponttal. Északi rokonainkat követi Norvégia, Dánia, Hollandia és Svédország. A jelentős sajtóhagyományú államok közül Németország, bár kettőt lépett előre, idén is csak a 12. helyet érte el, míg Nagy-Britannia, bár a tavalyival szinte azonos pontszámot ért el, egy helyet esett vissza, idén a 34 lett. Franciaország ezzel szemben előrelépett egy helyet, de így is mindössze a 39. (annak ellenére, hogy ebbe a pontszámba még nem számított bele az újságírók elleni merénylet a Charlie Hebdónál).

A felmérésben olyan mutatókat figyelnek, mint a véleményszabadság, a média függetlensége, az újságírók és egyéb véleményformálók munkakörnyezete és a rendelkezésükre álló infrastruktúra, és vizsgálják a törvényes keretet, az intézmények átláthatóságát és az újságírók által bevallott öncenzúra jelenségét is. Külön pontszámot kapnak – és ezáltal a rangsorban lennebb csúsznak – az országok az újságírókat és netpolgárokat ért zaklatás vagy ellenük elkövetett erőszak miatt.

A volt szocialista országok közül legjobb helyen Észtország áll (10.), míg Csehország és Szlovákia kéz a kézben, tizedre megegyező pontszámmal 13-14.

A 24,9 pontot elért Románia előtt nem csak olyan országok vannak, mint az Amerikai Egyesült Államok vagy a régiónkból Szlovénia, de megelőz minket Ghána, Uruguay, Belize és Tonga is. Az 52. hely visszaesést jelent Romániának, a tavalyi 45. helyről… ami szintén visszalépést jelentett a korábbi pozíciókhoz képest. Mindenesetre, megmaradtunk a kielégítő helyzetet jelentő kategóriában.

Magyarország sajtója, minden korlátozó intézkedés ellenére, kevesebb mint egy ponttal kapott többet a tavalyinál, és így csupán eggyel került lennebb a 2014-es helyezésénél, bár ez is az említésre méltó gondokkal küzdő médiaviszonyokat jelent. Megjegyzik, hogy a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése óta az ország 42 helyet zuhant a rangsorban. A Riporterek Határok Nélkül szerint a magyar kormány zaklatja a vele szemben álló médiát, ezért vezette be a reklámadót is 2014 közepén.

A nemzetközi civil szervezet rangsorában a legnagyobb visszaesést idén Andorra és Liechtenstein esetében jegyezték, mindkettő az első 10-ből esett vissza a 30. hely környékére. Az utolsó 10 között van Türkmenisztán, Észak-Korea, Szíria, Kína és Vietnám, míg a 180. helyen idén is Eritrea áll.

 

 

Kell egy (szabad) ház: a világsajtó a Freedom House szerint

 

Tízéves mélypontját érte el a sajtó szabadsága: az újságírók világszerte a kormány és a tulajdonosok által előírt megszorításokkal küzdenek – a Freedom House április végén közzétett, 2014-re vonatkozó jelentése alapján. Ebben a jelentésben háromféle indikátorral számolnak: a sajtó működésének törvényes kerete, politikai, illetve gazdasági környezete. Ezek alapján az idén Románia 84., Magyarország 71. helyezett.

A kormányok a biztonsági vagy antiterrorista törvényeket használják ürügyként a kritikusok elhallgattatására, a médiatulajdonosok pedig, politikai és/vagy gazdasági érdekeiknek megfelelően, megpróbálják manipulálni a médiatartalmat – állítja Jennifer Dunham, a jelentés projektmenedzsere. Szerinte az elmúlt év legaggasztóbb jelensége a demokratikus államok harca az önkényuralmi rendszerek és militáns csoportok keltette propagandával. „Fennáll a veszélye, hogy ahelyett, hogy ennek ellenszereként bátorítsák az objektív újságírást, az információszabadságot mint a megfelelő ellenszert , a demokráciákban is saját cenzúrához vagy propagandához folyamodnak majd” – mondta.

Aggasztónak találják a jelentésben azt is, hogy egyes országokban akadályozták a tudósítók munkáját: az információhoz való látszólagos korlátlan hozzáférés korában a világnak mind nagyobb része válik az újságíróknak virtuálisan elérhetetlenné.

A világban egyébként csak minden hetedik ember él sajtószabadságban: a 199 vizsgált országból 63-ban (32%) szabad a sajtó, 71-ben (36%) részben szabad, míg a további 65-ben (32%) a sajtó nem minősíthető szabadnak. Az egyetlen régió, amely némileg javított eddigi eredményein, a Szub-szaharai Afrika. Az eredménye annak ellenére javult, hogy Nigériából alig lehetett adatokat gyűjteni, és hogy Etiópiában zaklatják a független újságírókat és a bloggereket. De ugyanitt, Bissau Guinea és Madagaszkár bekerült a részben szabad országok közé.

Legnagyobb vesztes idén Eurázsia: a régió lakosságának túlnyomó többsége (82%) nem él szabad sajtóvilágban. Oroszországban „szorosabban fogják a médiát.” Ukrajnában viszont a Janukovics-rendszer bukása folytán, enyhült a politikai nyomás az állami médián és megcsappantak a függetleneket ért zaklatások.

Csökkent a sajtószabadság mértéke öt latin-amerikai országban az elmúlt időszakban: Ecuador, Honduras, Mexikó, Peru és Venezuela kapták a térségben a legrosszabb minősítést a Freedom House most közzétett jelentésében.

Bár nem sereghajtó, a negatív példák közé bekerült (21 pontos esésével) Görögország, ahol a strukturális gondokat súlyosbította a politikai nyomás és a gazdasági krízis. Ötéves távlatban szintén jelentős pontveszteséget könyveltek el Thaiföld (13 pont), Ecuador (12), Törökország (11), Hong Kong (9), Honduras, Szerbia és Magyarország esetében.

Az utolsó tízben végzett Fehéroroszország, Kuba, Equatori Guinea, Eritrea, Irán, Észak-Korea, Szíria, Türkmenisztán és Üzbegisztán.

Európában még mindig a legszabadabb a sajtó, bár a régió pontszáma szintén tízéves minimumra esett. Törökország sajtóhelyzete, akárcsak az elmúlt években, tovább romlott: a kormány nem enged teret az eltérő véleményeknek. Megingott Görögország, Szerbia és Izland is, Magyarországon „az Orbán Viktor miniszterelnök vezette államigazgatás továbbra is nyomást gyakorol a médiatulajdonosokra” – áll a netadó elleni tüntetéseket is megemlítő jelentésben, amely szerint változatlanul Norvégia és Svédország teljesít a legjobban. A szabad sajtóval rendelkező államok sorát Samoa zárja. Európában egyedül a török sajtó került a nem szabad kategóriába.

Románia sajtóját részben szabadnak minősíti az amerikai székhelyű szervezet, pontszámban valamelyest elmaradva a magyarországi adatoktól. A viszonylag kedvezőtlen osztályzatban feltehetően az ún. Nagy Testvér törvény is közrejátszott. Csekély vigasz, hogy az előző évhez képest három helyet javítottunk, ám Európában csak négy-öt állam sajtóját előzzük meg. Nyilván a felmérés külön nem tér ki arra, hogy az országon belül a romániai magyar sajtó szabadsága milyen osztályzatot érdemel ki. Egyébként a Freedom House teljes, a freedomhouse.org címen elérhető jelentés indoklásában külön nem részletezi a romániai médiaviszonyokat.