A minap egy politikai műsort néztem a tévében, és ismételten rájöttem, milyen okos riportalanyok léteznek. Van, aki elég sok kérdésre tud választ adni, pedig én alig jegyeztem meg az utolsó két–három kérdést. Mert a riporter kérdésözönnel fordult alanyához: első hallásra kb. hat kérdést tett fel.
A kérdezés kultúráját pedig tanítják, ma már nagyon sok helyen. Többször olvastuk: egyszerre csak egy kérdést kell fel tenni. Na, jó: max. kettőt. Így beszélgetőtársunkat sem hozzuk kellemetlen helyzetbe és valódi lehetőséget is kap a válaszadásra. Főként, ha ez lenne a cél.
Interjú, riport készítése közben jusson eszünkbe, hogy a kérdezés normális eszköze a dialógusnak, ugyanakkor a kérdező kíváncsiságának mértékét, empatikusságát, de nem utolsó sorban intelligenciáját is jelzi, hogyan tud kérdezni.
A kérdéseknek két nagy csoportjuk van: a zárt kérdések, ide tartoznak az eldöntendő kérdések (Finom volt a torta?), a választó kérdések (Busszal vagy villamossal utazik inkább?), illetve a kiegészítendő kérdéstípus (Hogy sikerült a rendezvény?). A másik nagy csoport a nyitott kérdéseket tartalmazza. (Hogyan lehet ezt megoldani? Miért ment bele ebbe az egyezségbe?)
A kérdezés az újságírói kommunikáció egyik formája. A helyes kérdésfelvetés és a megfelelő újrakérdezés képességének elsajátítása a hatékony újságírói munka feltétele. Fontos, hogy világos kérdéseket tegyünk fel: a mennyiség, a minőség, a modor hármassága adja meg a jó kérdés összetevőit. A mennyiségről már volt szó feljebb is, most a minőségre és modorra reflektálunk. A minőségi kérdés érthető, világos, általában egyszerű, ajánlott két-három tagmondatos összetételt használni: Mit gondol, miért alakultak így a választási eredmények?
A modor itt a nyelvi udvariasságra, a tiszteletadásra utal. Ennek vannak formai elemei is (pl. magázódás, megszólítás), de hangsúlyozással, hanghordozással kapcsolatos elemei is: ajánlott semleges hangnemet választani, hisz a hangsúly, a hanghordozás gyakran tartalmaz minősítést, értékítéletet is.
Az újrakérdezés azt is megmutatja, az újságíró mennyire tud figyelni alanyára, kapcsolódik-e, ráépül-e az előző válaszra az újabb kérdés, vagy előregyártott mintát követ a riporter, és abból nem tud kilépni. Gyakori a kezdőknél, hogy nem tudnak elszakadni attól, amit előre felírtak. Pedig a jó válaszok, a mély és többirányú megközelítések akkor jönnek elő, ha a kérdés az előző válaszra alapoz, úgymond adja magát.
Magyari Sára
