Hallom mostanában, hogy a Bagett úton történt ez meg ez. Bagett út? Ez nekem magyarul gyanúsan hangzik. Meg is nézem a várostérképet, hát románul valóban van olyan, hogy Aleea Baghetei. És valóban van olyan szó a román nyelvben, hogy baghetă, de magyarul ez kétféleképpen is fordítható: vessző, pálca, karmesterpálca és bagett, azaz hosszúkás kenyérféleség. Nálunk nem divatos eljárás ilyesmiről elnevezni utcákat, tereket. Ebben az esetben egy sajátos nyelvi jelenséggel találkozhatunk: román, magyar hamis barátokkal.
A fenti kifejezés valójában egy nyelvészeti szakkifejezés, amelyet abban az esetben használunk, ha két vagy több nyelvben azonos vagy nagyon hasonló alakú szavakat használunk, amelyeknek általában közös az eredetük, de jelentésük, használatuk kölönbőző vagy legalábbis nem teljesen egyező. A meghatározást tágítva idesoroljuk azok a szópárokat is, amelyeknek vagy hangalakja (magyar jár ‘megy’ és román iar ‘ismét, megint’), vagy betűképe (magyar rege ‘mese, történet’ és román rege ‘király’) azonos, de jelentésük, használati körük nagyon eltérő, illetve nem mutatható ki minden esetben köztük etimológiai kapcsolat. A nyelvtanulás, a fordítás során előjöhetnek ilyen jellegű tévesztések. Magyarul tanuló román felnőttcsoportoknál tapasztaltam, hogy fordításos gyakorlatok esetében be-becsúszik ilyen mókás megoldás: ez itt egy szoba helyett aici este o sobă (ez itt egy kályha). Esetleg kamillatea helyett teveteát (cămilă: ‘teve’) kérünk kezdő nyelvtanulóként.
A médiában inkább azok a hamis barátok fordulnak elő, amelyek hasonló alakúak, hangzásúak és közös eredetre vezethetők vissza ugyan, de a magyar vagy a román nyelvben eltérő jelentéssel használjuk ezeket. Ilyen például a magyar vers (általában kötött formájú lírai alkotás) és a román vers (szakasz, a vers része).
Arra is érdemes figyelni, hogy az utca- és térneveket hogyan használjuk magyarul, illetve románul. Az oda-vissza történő fordítások és a hamis barátok révén került gyűjteményembe a Mária piac is. Tény, hogy a román piață szónak van piac megfelelője is, de ott van a tér jelentés is. És bár ez nem hamis barátos jelenség, de az is érdekes, hogy miként lett a Lacul Roșu utcából egyszercsak Vörös-tó a Gyilkos-tó helyett. Feltételezem, hogy ugyanúgy, mint ahogyan egyre többen isznak mostanában szőke sört és a piros bort – bár ezt (még?) nem sajtós anyagból gyűjtöttem.
