ÚJSÁGÍRÓI ETIKAI KÓDEX
Preambulum
A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) etikai kódexe a tagjai számára kötelező magatartási szabályok foglalata, összhangban a nemzetközi újságírói érdekvédelmi szervezetek, valamint a társszervezetek vonatkozó normáival.
Célja a tisztességes újságírói magatartásnak az érvényesítése a szabadságjogok, a demokratikus közélet, a jogállam keretei között.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete magára és tagjaira vonatkozóan érvényesnek tekinti a Média Önszabályzó Testület meghatározását, amely szerint: „Újságíró az a személy, aki tájékoztatási vagy véleményformálási céllal létrehozott szellemi termékét a média valamely műfajában és csatornáján keresztül rendszeresen közzéteszi, vagy a közzétételben foglalkozásából eredően közreműködik. Újságírói tevékenységnek minősíthető a nyilvánosság tájékoztatásának alkotói folyamatában való hivatásszerű közreműködés.” E meghatározás értelmében újságírónak minősülnek a sajtóalkotások előállításában közreműködők köréből mindazok, akik munkájuk érdemben hozzájárul a sajtóalkotás előállításához. Sajtóalkotásnak minősül a nyomtatott és elektronikus médiában megjelenő, elhangzó, minden tájékoztató tartalom.
A MÚRE együttműködik mindazokkal az újságíró szervezetekkel, amelyek vállalják a Közös Etikai Alapelvek alkalmazását, illetve a Magyar Újságírók Etikai Együttműködési Testülete (MÚEET) helyébe lépő Média Önszabályozó Testülettel (MÖT) a sajtóetikára, a szakmai pontosságra, a személyiségi jogokra vonatkozó alapelvek meghatározása és érvényesítése révén segítik a médiát abban, hogy megválaszolja a legitim panaszokat és korrigálja tévedéseit.
A MÚRE a Média Önszabályozó Testülettel együttműködve részt vesz az újságírói szervezetek sajtóetikai tevékenységének rendszeres elemzésében. A MÚRE etikai bizottságának eljáró testületei mind alapfokon, mind a fellebbviteli eljárás során figyelembe veszik a MÖT ajánlásait a konkrét etikai ügyekben hozott döntéseiknél.
A MÚRE ugyanakkor egyetért a magyar média- és hírközlési biztos öngyilkosságokról szóló tudósításokra vonatkozó ajánlásával is, a Becsületbíróság pedig kiemelten figyeli az öngyilkossággal kapcsolatos pontos, felelősségteljes és etikus média-tudósítások megjelenését, annál is inkább, mivel az ilyen jellegű tudósítások hatással lehetnek sebezhetőbb embertársainkra, utánzásra késztetheti őket. A felelősségteljes tudósítás általános ismereteket közvetít az öngyilkossággal kapcsolatban, bátorítást adva a veszélyeztetett személyeknek, hogy segítséget kérjenek.
A MÚRE ugyanakkor együttműködik minden olyan Romániában működő román vagy bármely nemzeti kisebbség által működtetett sajtószervezettel, illetve annak etikai testületével, vagy több médiát képviselő ernyőszervezettel, amely a kölcsönösség alapján elismeri a MÚRE valamit a Becsületbíróság kompetenciáit, és etikai szabályozói a békés egymás mellett élés, a kölcsönös tisztelet, az egymás jobb megismerésének jegyében a sajtóetika szabályainak betartását és betartatását, az etikus médiaviszonyok megteremtését szolgálják Romániában.
A MÚRE etikai kódexének hatálya kiterjed a nyomtatott (írott, fényképezett), az elektronikus és az online sajtónál foglalkozásszerűen végzett egyéni és kollektív tevékenységre, valamint az interneten végzett újságírói munkára. Az online média sajátosságaira való tekintettel, a vonatkozó etikai szabályok foglalatát jelen etikai kódex részét képező ONLINE MEDIA APPENDIX tartalmazza, mely az Etikai kódex szerves részét képezi.
A Becsületbíróság a MÚRE közgyűlése által megválasztott – más tisztséget be nem töltő – szaktekintélyekből álló, az etikai panaszok elbírálására megválasztott, független testülete a Becsületbíróság, amelynek tevékenységét a közgyűlés felügyeli.
A MÚRE etikai kódexe alapján a szervezet Becsületbírósága (BB) indítvány nélkül is állásfoglalásokban fejezheti ki testületi véleményét az újságírói szakmai-etikai magatartásszabályok jelenségszerű áthágását észlelve.
Ha olyan etikai vétség alapos gyanúja merül fel, amelyet taxatíve nem ír le a kódex, akkor azt kell vizsgálni, hogy a feltételezett etikai vétség közvetlenül vagy áttételesen sérti-e az etikus újságírói magatartás négy alapelvét, amely: a tisztesség, a függetlenség, a megbízhatóság és az érzékenység.
Ha a bepanaszolt személy nem MÚRE-tag, mindazokat az eljárási feltételeket biztosítani kell számára, amelyek megilletik a MÚRE tagjait. Ilyen esetben etikai büntetés nem szabható ki, de az etikai vétséget vizsgáló testület állásfoglalásban vagy akár felmentő, illetve elmarasztaló határozatban fejtheti ki véleményét. Ha a médiatermék szerzője nem újságíró, neve után kötelező megjelölni szakmai, társadalmi vagy civil státusát.
1§ A sajtó szabadsága azt jelenti, hogy az állampolgárok alapvető joga a tájékozódás, a véleménynyilvánítás és az alkotások nyilvánosságra hozása. Az újságírók, mint állampolgárok számára, a sajtószabadság jogokat és kötelezettségeket jelent, de az újságírói szakma egyben előjogokkal és felelősséggel jár. Minden újságírónak etikai kötelezettsége, hogy ragaszkodjon a sajtószabadság által biztosított jogaihoz, hogy teljesítse kötelezettségeit. Ha a szakma gyakorlása közben összeütközésbe kerülhet többféle jog, illetve kötelezettség, az újságíró előjoga, hogy felelősséggel válasszon a jogok és kötelezettségek között, és tevékenységét ez a felelősség minősítse.
2§ Az újságírónak, a közélet szereplőjeként és a nyilvánosság alakítójaként tiszteletben kell tartania az emberi jogokat, a másság elismerése jegyében kell hivatását gyakorolnia. Nem kelthet gyűlöletet; vallása, felekezeti hovatartozása vagy állapota, neme, testi vagy szellemi állapota, mássága, életkora, életmódbeli különbözősége miatt nem terjeszthet senkiről előítéletet szolgáló rágalmakat, ezek miatt senkit sem becsmérelhet. A kiskorúak személyazonosságát bizalmasan kezeli. Gyermekek csak a szülők, törvényes képviselők, tanítási, gondozási időben csak az osztályfőnök, óvodapedagógus engedélyével szerepeltethetők. Ha erre az anyag felvételénél nincs lehetőség, leadás előtt meg kell szerezni az írásbeli hozzájárulásukat. Nem vonatkozik ez azokra az esetekre, amikor a fiatalkorú nem egyénként, hanem tömeges jelenlévőként szerepel a felvételen. Az újságíró köteles elkerülni bárminemű diszkriminatív megjegyzést, a nemzetiségre, fajra vallási és nyelvi hovatartozásra, rokoni kapcsolatokra való utalás csak akkor indokolt, ha az szorosan kapcsolódik a közzétett információhoz. Nem követ el például etikai vétséget az, aki a roma szó szinonimája helyett a magyar nyelvben hagyományosnak számító cigány szót használja. Fokozottan ügyelni kell valamennyi újságírói műfaj esetében a bármilyen betegségben szenvedő védelmére, jogaira.
3§ Az újságíró joga és kötelessége a tájékoztatás. Az újságíró kötelessége annak mérlegelése, hogy a feltárt tények nyilvánosságra hozatala sérti-e mások személyi biztonságát, illetve személyiségi jogait. Az ártatlanság joga mindenkit megillet. A személyiségi jogok között tiszteletben kell tartani az egyének jogát a magánélethez. Súlyosan sérti az újságírói etikát, ha a közéletben szereplő személy hozzátartozóinak személyi jogait úgy kezelik, mintha azok teljes mértékben a közszereplő személyi jogainak függvényei lennének. Az újságíró nem használhat a jó hírnevet csorbító, a becsületet sértő kifejezéseket. A kifejezés sértő jellegét a közölt tényekkel és a műfaji sajátosságokkal összefüggésben kell mérlegelni. Bűncselekmény, baleset bemutatása esetén nem sérülhetnek az áldozat hozzátartozóinak személyi jogai. Etikai vétségnek minősül, ha az újságíró figyelmen kívül hagyja a bűncselekmény, baleset vagy hasonló esetek áldozatainak, az áldozatok hozzátartozóinak érzelmeit és kegyeletre való tekintet nélkül mutatja be a történteket. Kerülni kell minden olyan részletet, amelynek alapján az áldozat, neve említése nélkül is – a közvetlen hozzátartozók értesítése előtt – beazonosítható. A büntetőeljárás alá vont személy nevének, arcképének közlése esetén be kell tartani a hatályos jogszabályok előírásait.
4§ Etikai vétséget újságírói tevékenység közben tanúsított méltatlan magatartással, valamint megjelent írással, képpel, rádióadásban elhangzott, televízióban sugárzott, az Interneten közzétett, az újságírói műfajokhoz tartozó alkotással, lehet elkövetni. Ha az etikai vétség alapos gyanúja felmerül, az eset elbírálásánál a szakmai követelményekből kell kiindulni az etikai kódex normái mellett.
5§ Nem korlátozható az újságíró joga a tájékozódásban, a szabad véleménynyilvánításban. Sajtóetikai vétségnek tekinthető, ha az újságírót meggyőződésével ellentétes írás vagy műsor készítésére kötelezik. Nem sérti a sajtóetikát, ha valamely sajtóorgánum a jellegének nem megfelelő munka közlését nem vállalja.
6§ Az újságíró nem hamisíthat meg tényeket, dokumentumokat. Írásban, műsorban szándékosan vagy gondatlanságból valótlanságot nem állíthat, köteles a munkájához felhasznált adatokat, tényeket az adott helyzetben elvárható gondossággal ellenőrizni. Etikai vétséget követ el az, aki akadályozza a valóság feltárását.
7§ Visszaél az újságírói foglalkozással, aki tények elhallgatásáért vagy közléséért az érdekeltektől anyagi előnyt kér vagy fogad el, aki jogtalan előny elérése céljából közzététellel vagy közzé nem tétellel fenyeget.
8§ Az újságíró nem népszerűsíthet az erőszakot, az egészséget károsító szereket, életmódot. A tiltott kör értelmezésében a hatályos jogszabályok tilalma irányadó.
9§ Az újságírónak kötelessége bizalmasan kezelni információs forrásait. Az informátort kiszolgáltatni nem szabad. Bizalmas értesülés közlése esetén tilos az értesülés forrásának felfedése az informátor beleegyezése nélkül.
10§ Az újságírónak az érintett felek véleményét nyilvánosságra kell hoznia. Másfelől, az újságírói etika ellen vét az, aki a nyilatkozó hozzájárulása nélkül lényeges változtatást hajt végre annak nyilatkozatán, illetve figyelmen kívül hagyja a kért tartalmi módosításokat. Szintén etikai vétségnek számít, ha a nyilatkozó kijelentésének tüntet fel olyasmit, amit az nem mondott, vagy ha a nyilatkozót sértő szöveg- vagy képi összefüggésbe helyezi.
11§ A szakma gyakorlása közben, a közhatóságokkal vagy gazdasági, szolgáltatási tevékenységet folytató cégekkel való kapcsolattartásban az újságírónak tilos bármilyen megegyezést kötnie, amely pártatlanságát vagy függetlenségét befolyásolja. Ugyancsak sérti az etika normáit, ha az újságíró, szerkesztő anyagi előny ellenében terméket vagy céget reklámoz anélkül, hogy a reklámjelleget láthatóan feltüntetné. Etikai vétséget követ el, aki az újságírót hirdetésszervezésre, fizetett közlemény szerzésére kötelezi annak fejében, hogy újságíróként foglalkoztatja. Az újságíró saját jószántából vállalhatja fizetett közlemények megfogalmazását.
12§ Ha az újságíró más vonatkozású anyagi függőség mellett látja el újságírói, szerkesztői feladatát, (például a helyi sajtó munkatársa) sérti az újságírói etikát, aki az újságíró, szerkesztő kényszerű anyagi függőségét felhasználva, beavatkozik az újságíró, szerkesztő tevékenységébe.
13§ Téves tény- vagy adatközlés esetén a szerkesztőségnek erkölcsi kötelessége közzétenni a szükséges helyreigazítást. A bíróság által elrendelt helyreigazítás közlését nem lehet akadályozni, sem a szövegét torzítani. Akit a cikk, műsor kifejezetten hátrányosan érintett, annak biztosítani kell mielőbb a válasz lehetőségét, legfeljebb azonos terjedelemben. A válasz sem sérthet becsületet, személyhez fűződő jogokat.
14§ Súlyos vétség a plágium. Az újságírói etikát súlyosan megsérti az, aki másnak a szellemi termékét a sajátjaként teszi közzé. Sérti az etikát továbbá, ha szerzőként tudatosan mást tüntetnek fel, ugyanakkor a szerzőt megilleti az álnév használatának a joga, aminek választásánál más újságírókra is tekintettel kell lenni.
15§ Etikai vétség, ha a szerző beleegyezése nélkül közlik alkotását, vagy megváltoztatják annak tartalmi elemét.
16§ Az újságírói etikát is megsérti az, aki a más által felkutatott, eredetinek számító témát a forrásra való hivatkozás nélkül a sajátjaként ad közre. Az „ősforrást” minden esetben fel kell tüntetni, azaz az eredeti sajtóforrást, szerzőt meg kell jelölni egy más sajtóorgánumban megjelent, nagy érdeklődést kiváltott témával való továbbfoglalkozás esetében, még akkor is, ha az újságíró újabb tényekkel bővíti az eredeti információt.
17§ A szerző a művét nem adhatja át közlésre egy időben több szerkesztőségnek, illetve nem kérheti a másodközlést úgy, hogy e tényt nem jelzi. A szerkesztőség részéről megegyezés alapján átvett kézirat, fotó, hang- illetve videó-anyag közlésének vagy nem közlésének szándékáról a szerzőt még annak elavulása előtt értesíteni kell.
18§ Az újságíróknak egymás között is be kell tartaniuk a kulturált érintkezés szabályait. Névazonosság esetén, a pályán régebben tevékenykedő szerző kérésére az új kollégától elvárható, hogy más nevet vagy megkülönböztető jelet használjon.
19§ MÚRE elvárja az állami, önkormányzati intézményektől, magánszemélyektől, a lapok, a rádiók, a televíziók és az on-line hírportálok tulajdonosaitól, hogy az újságíróknak az újságírás magas színvonala és függetlenségük biztosítása érdekében tisztességes fizetést biztosítsanak, hogy megteremtődjenek számukra a magas színvonalú szakmai munka, a függetlenség lehetősége, a megfelelő munkakörülmények és feltételek.
20§ Etikai vétséget követ el az a tulajdonos, kiadó, fő- illetve felelős szerkesztő, aki bármilyen módon megtorolja, vagy megtorlással fenyegeti a sérelmet elszenvedett újságírót, ha törvényes eszközökhöz folyamodik az elmaradt honoráriuma, munkabére behajtásáért.
21§ Az újságírói etikai kódex alapján a MÚRE Becsületbírósága saját működési és szervezési szabályzatot dolgoz ki és fogad el. Az etikai kódexben szereplő szabályok megsértése esetén a becsületbíróság a szabályzata szerint lefolytatott eljárással etikai vétséget állapíthat meg. A jogerős határozatot kötelező nyilvánosságra hozni. A becsületbíróság eljáró bizottsága (első fokú vagy fellebbviteli) a vétség súlyától függően etikai büntetést is kiszabhat. Szakmai testületként azonban elsősorban arra törekszik, hogy a feleket megegyezésre késztesse, békülést vagy nyilvános elégtételadást érjen el.
A kiszabható büntetések:
– szóbeli figyelmeztetés
– írásbeli figyelmeztetés
– megrovás
– szigorú megrovás
– a tagsági jogok felfüggesztése egy évre
– kizárás.
A másodfokon hozott kizáró határozat ellen az érintett panasszal élhet a MÚRE közgyűlésénél.
ONLINE MÉDIA APPENDIX
Tekintettel arra, hogy az utóbbi években világszerte, így a romániai magyar médiapiacon is látványos fejlődés mutatkozott az interneten megjelenő online tartalmak terén, ami sajnálatos módon maga után vonta egyre több személyeskedő, sértő bejegyzés, komment megjelenését, amelyek részleteiben vagy teljes egészében összeegyeztethetetlenek a sajtóetikával, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének Becsületbírósága szükségesnek ítélte meg az Etikai kódex kiegészítését az alábbi, online médiára vonatkozó APPENDIXSZEL, ami az Etikai kódex szerves részét képezi.
A1§ Az elektronikus médiumokban, valamint a legkülönbözőbb internetes felületeken közzétett posztok, kommentek és a sajtóalkotásokhoz fűzött vélemények, megjegyzések a sajtószabadság, a demokrácia működésének fokmérői, különösen népszerűek a social media megjelenése, elterjedése óta.
A2§ Mivel a kommentek és a sajtóalkotásokhoz fűzött vélemények, megjegyzések a média szerves részeként jelennek meg, ezért a média felelős vezetőinek kötelessége, hogy őrködjenek az általuk felügyelt médiában a posztok, kommentek megjelenésére. Felelősségük kiterjed azok tartalmára is. Ily módon a megjelenő posztok, kommentek sem sérthetik a közerkölcsöt és az emberi méltóságot, nem kelthetnek megbotránkozást, nem uszíthatnak gyűlöletre.
A3§ A megjelenés szabadsága, szabadossága tekintetében, míg a közgondolkodás a posztokat és kommenteket lazábban értelmezi, elfogadja a durva, a közönséges kifejezéseket, a káromkodásokat, addig ezeket a kifejezéseket az újságírószakma „nyomdafestéket nem tűrőnek” tekinti. Ezért sajtóetikai vétséget követ el az az újságíró, aki akár magánszemélyként, akár közvélemény-formálóként ilyen jellegű tartalmakat, kommenteket posztol saját idővonalon, online média vagy bármilyen közösségi felületen. Az újságíró mint közszereplő és közvélemény-formáló, munkaidőn kívül sem fogalmazhat meg, illetve nem tehet közzé a közbeszédben, újságírásban, közösségi oldalakon, vagy akár a blogszférában az emberi méltósággal összeegyeztethetetlen, etikailag vállalhatatlan, az elfogadható közösségi megnyilvánulással ellentétes, uszító, kirekesztő, diszkrimináló gondolatokat, nem élhet a gyűlöletbeszéd eszközével.
A4§ A szabad véleménynyilvánítás és szólásszabadság nem jelenti azt, hogy erőszakos, mások zaklatására, gyűlöletkeltésre alkalmas bejegyzések, hozzászólások jelenhetnek meg a médiában. Ezért a média etikusan cselekszik, ha a kommenteket és a sajtóalkotásokhoz fűzött véleményeket, megjegyzéseket moderálja, azok közlését regisztrációhoz köti. Akkor etikus a közlés, ha a média moderátorának ismeretei vannak a kommentek és a sajtóalkotásokhoz fűzött vélemények, megjegyzések posztolójának valós adatairól, abban az esetben is, ha ezek többnyire “nickname” (írói álnév) alatt jelennek meg. Ajánlott, hogy az adott sajtóorgánum közölje: fenntartja a jogot arra, hogy a média érdekeivel, céljaival nem egyező, annak jó hírnevét sértő, avagy az etikai és jogszabályokba ütköző kommenteket és a sajtóalkotásokhoz fűzött véleményeket, megjegyzéseket, posztokat, bejegyzéseket eltávolítsa, az etikai szabályokat megsértőket kizárja a médiafelületen történő megjelenésből.
A5§ A posztot, kommentet jegyző etikusan cselekszik, ha gondolatait lazán, a beszélt nyelv szabályai szerint, de mégis szabatosan, a magyar nyelv szabályainak megfelelően fogalmazza meg; ha gondolatai közlése során másokat idéz, az idézés során az olvasó számára egyértelműen ki kell derülnie, hogy mi az eredeti közlés forrása, pontos megtalálható helye. A poszt, komment az alkotmányos véleményszabadság gyakorlásának határain belül maradó tartalmakat és kijelentéseket tartalmazhat.
A6§ A sajtóetikába ütköző cselekedetnek minősül, ha a poszt, a komment, a sajtóalkotásokhoz fűzött vélemény, megjegyzés:
• durva, trágár, közönséges, a gyűlölet keltésére alkalmas kifejezéseket tartalmaz,
• törvényt sért, avagy törvénysértésre, mások elleni erőszakra, a szabadságjogok megsértésére buzdít vagy mások vagyona elleni támadásra ösztönöz, ha mások, különösen azok vallási, etnikai, egyéb nézeteit, valamint az emberi méltóságot sérti
• az önpusztító életmódot kívánatosnak tünteti fel,
• mások személyiségi, a jó hírnév védelméhez fűződő jogait sérti,
• ha faji alapon, egészségügyi állapotuk alapján, etnikai vagy nemi hozzátartozásuk alapján diszkriminál,
• sokkoló, extrém félelemérzetet kiváltó tartalmat, pornográf, vagy szadista jellegű közléseket, képeket, videókat tartalmaz,
• közlője másnak adja ki magát, ha más személyes adatait használja,
• ha a poszt tartalma a valóságnak nem megfelelő, megtévesztő vagy a valós tényeket hamis színben tünteti fel,
• akkor is sajtóetikába ütköző cselekedetnek minősül a poszt vagy komment, ha semmi köze a kommentált cikkhez, mert tulajdonképpen már a komment kommentjének a kommentje.
Az Újságírói etikai kódexet elfogadta a MÚRE 2015. szeptember 18-i, Nagykárolyban tartott közgyűlése.
