A MAGYAR ÚJSÁGÍRÓK ROMÁNIAI EGYESÜLETÉNEK BECSÜLETBÍRÓSÁGA élve az Újságírói etikai kódex (ÚEK) Preambulumában megfogalmazott jogosítványával, mely szerint a Becsületbíróság „indítvány nélkül is állásfoglalásokban fejezheti ki testületi véleményét az újságírói szakmai-etikai magatartásszabályok jelenségszerű áthágását észlelve”, jelen Állásfoglalásban fejezi ki aggodalmát több erdélyi magyar hírportálon közzétett cikkek kommentjeiben megjelent kemény és oktalan zsidózás miatt.

Sajnálatos, hogy – a Magyarországon és Romániában egyaránt nagy visszhangot kiváltott, a legjobb idegennyelvű filmnek járó Golden Globe-díjjal kitüntetett és Oscarra is jelölt Saul fia című film kapcsán – bizonyos magyarországi médiafelületeken elharapódzott zsidózás begyűrűzött a romániai magyar médiába is, ami nemcsak Nemes Jeles László alkotásához méltatlan, hanem a magukat tekintélyes, közvéleményformáló lapoknak illetve hírportáloknak tartó médiaorgánumokhoz is.

Mint ahogy az etikai kódex 2. paragrafusa szerint „az újságírónak, a közélet szereplőjeként és a nyilvánosság alakítójaként tiszteletben kell tartania az emberi jogokat, a másság elismerése jegyében kell hivatását gyakorolnia, és nem kelthet gyűlöletet, vallása, felekezeti hovatartozása vagy állapota, neme, testi vagy szellemi állapota, mássága, életkora, életmódbeli különbözősége miatt nem terjeszthet senkiről előítéletet szolgáló rágalmakat”, úgy „akkor is sajtóetikába ütköző cselekedetnek minősül a poszt vagy komment, ha semmi köze a kommentált cikkhez, mert tulajdonképpen már a komment kommentjének a kommentje” (ÚEK, Online média appendix). Ezért a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének etikai testülete a leghatározottabban elítélve az online felületeken megjelent zsidózó kommenteket felhívja a média felelős vezetőinek figyelmét, hogy mivel a kommentek és a sajtóalkotásokhoz fűzött vélemények, megjegyzések a média szerves részeként jelennek meg, ezért „a média felelős vezetőinek kötelessége, hogy őrködjenek az általuk felügyelt médiában a posztok, kommentek megjelenésére. Felelősségük kiterjed azok tartalmára is. Ily módon a megjelenő posztok, kommentek sem sérthetik a közerkölcsöt és az emberi méltóságot, nem kelthetnek megbotránkozást, nem uszíthatnak gyűlöletre” (ÚEK, Appendix A2§).

A Becsületbíróság ezúton is felhívja a médiaszereplők és a közvélemény figyelmét, hogy „a szabad véleménynyilvánítás és szólásszabadság nem jelenti azt, hogy erőszakos, mások zaklatására, gyűlöletkeltésre alkalmas bejegyzések, hozzászólások jelenhetnek meg a médiában. Ezért a média etikusan cselekszik, ha a kommenteket és a sajtóalkotásokhoz fűzött véleményeket, megjegyzéseket moderálja, azok közlését regisztrációhoz köti. Akkor etikus a közlés, ha a média moderátorának ismeretei vannak a kommentek és a sajtóalkotásokhoz fűzött vélemények, megjegyzések posztolójának valós adatairól, abban az esetben is, ha ezek többnyire úgynevezett nickname (írói álnév) alatt jelennek meg. Ajánlott, hogy az adott sajtóorgánum közölje, hogy fenntartja a jogot arra, hogy a média érdekeivel, céljaival nem egyező, annak jó hírnevét sértő, avagy az etikai és jogszabályokba ütköző kommenteket és a sajtóalkotásokhoz fűzött véleményeket, megjegyzéseket, posztokat, bejegyzéseket eltávolítja, az etikai szabályokat megsértőket kizárja a médián történő megjelenésből” (ÚEK, Appendix A4§).

 

MAROSVÁSÁRHELY,

2016. január 19.