A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) évtizedek óta megrendezi őszi szakmai találkozóit. A tevékenységek típusa: konferencia, szakmai tanácskozás. Az idei témája ez volt: a 140 éve született Ady Endre újságírói munkásságának üzenete az adatújságírás korához. Meghívott előadóink ezt elemezték, kitérve a média világának radikális átalakulására, az újságírói eszközök változására, illetve a máig érvényes üzenetekre. Az előadók : Szilágyi Aladár publicista, Ady újságírói munkásságának avatott ismerője, Szűcs László újságíró, a Nagyváradon megjelenő Várad Kulturális Folyóirat főszerkesztője, Somodi Zoltán volt távközlési államtitkár, a kiberbiztonság szakértője, Ájgel Ágnes, Kovászna Megye Tanácsa elnökének kabinetvezetője. A kerekasztal-beszélgetéshez hozzájárult – adatokkal – Hargita Megye Tanácsa elnükének kabinetvezetője, Benedek-Székedy Sándor.

Célcsoportként elsődlegesen a MÚRE tagjait, a romániai magyar újságírókat jelöltük meg, de másodlagosan érintettek a Kárpát-medence magyar újságírói, illetve a magyar nyelvterület  médiafogyasztói. Résztvevők száma a helyszínen: 50. Partnereink voltak a magyarországi és az egyéb külhoni magyar újságíró-szervezetek.

Abból indultunk ki, hogy meggyőződésünk szerint, a ma médiáját is jelentősen befolyásolja az egykori nagyváradi hírlapró, Ady Endre máig aktuális, gyakran erős társadalomkritikát megfogalmazó publicisztikája. Nem lehet Romániában magyar sajtóról beszélni megkerülve az egy századdal korábbi időszakot, mert így láthatjuk a kapcsolatot az alapjaiban átalakult média jelenével és talán előre láthatjuk a médiajövő esetleges buktatóit is. Erre az igényre válaszolva szerveztük meg idei szakmai tanácskozásunkat is, Ady Endre születésének140. évfordulója kapcsán.

Az előadások mellett, kerekasztal-beszélgetéseken szó esett a média átalakulásáról a magyar sajtóban, különös tekintettel az erdélyi helyzetre, összahasonlítva más régiókkal. Kerestük a választ arrra a kérdésre, hogy vajon melyik erősebb ma: az érzelmekre apelláló publicisztikai műfajok vagy a száraz tényeket felsorakoztató adatújságírás.

Somodi Zoltán internet-biztonságra vonatkozó előadásában szó esett arról, hogy az újságírók maguk – és adataik – milyen veszélyeknek lehetnek kitéve fogyasztóként a kibertérben, hogy akaratlanul és tudtunkon kívül terjeszthetünk mi magunk is álhíreket, számítógéped vírusokat, amelyek a mi számítógépeinket és ismerőseinkét is tönkretehetik egyetlen óvatlan kattintással.

Szólt arról is, hogy a szinte napról napra változó digitális technika világát, fogalmait hogyan és mennyire kell „lefordítani” a napilapot olvasóknak, a nem szaksajtót fogyasztóknak.

Ájgel Ágnes bemutatta Kovászna Megye Tanácsának kommunikációs stratégiáját, illetve felsorolta azokat a területeket és témákat, amelyekben az újságírók a 2001/544. sz. Törvény alapján adatokat igényeltek, kérdéseket tettek fel az önkormányzat felé. Hasonló adatsort bemutattunk Hargita Megye Tanácsa esetében is, mindkettő 3 hónapra vonatkozott.

A kerekasztal-beszélgetésen kiderült: a romániai magyar újságírók nem használják ki kellőképpen a törvény biztosította lehetőséget az adatokhoz való hozzáféréshez. Elhangzott: ez a jelenség nem csak a két elemzett megyére jellemző, hiszen elenyésző azoknak a kollégáknak a száma, akik adatújságírással foglalkoznak vagy akik egyáltalán az igényelt adatokból építkezve, azokból következtetéseket levonva kiegészítik anyagaikat.

A rendezvényt támogatta: a Communitas Alapítvány és az RMDSZ 1000 lejjel, amelyet útiköltség-térítésre használtunk fel, a BGA Zrt., amely a szállás és étkezés költségeit fedezte, valamint Székelyhíd Polgármesteri Hivatala és a Helyi Tanács, amely térítésmentesen bocsátotta rendelkezésünkre a tanácskozási helyszíneket: a hivatal tanácstermét, valamint a Városi Múzeum termét.