H A T Á R O Z A T

 

 A FERENCZ ZSOMBOR MAROSVÁSÁRHELYI LAKOS ÁLTAL

SZEPESSY ELŐD, AZ ERDÉLYI MAGYAR TELEVÍZIÓ FŐSZERKESZTŐJE

CSEKE PÉTER TAMÁS, A MASZOL.RO FŐSZERKESZTŐJE

GYÖNGYI ANNAMÁRIA, A TRANSINDEX FŐSZERKESZTŐJE

ELLEN BENYÚJTOTT SAJTÓETIKAI PANASZ ÜGYÉBEN

 

Rendelkező rész:

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete Becsületbíróságának Szervezeti és Működési Szabályzata alapján a Becsületbíróság elnöke a panasz kivizsgálására már alapfokon az etikai testület egészét kérte fel.

A Működési szabályzatnak az elsőfokú eljárásról rendelkező Fejezete alapján a testület megvizsgálta Ferencz Zsombor sajtóetikai panaszát, s a MÚRE Etikai kódexe, valamint a Magyar Újságíró Szervezetek Közös Etikai Alapelveiben megfogalmazott követelmények alapján a panaszt sajtóetikai szempontból megalapozatlannak találta.

 

Indoklás:

 A panaszos folyamodványát így indítja: „Ezúton szeretnék panaszt emelni a romániai magyar sajtó meghatározó médiái ellen, amelyek néhány napja egyoldalú, hazug, becsületsértő kampányt indítottak a Marosvásárhelyi Rádió egyik hallgatója ellen, aki “el merte mondani a véleményét” – bizonyítékokkal alátámasztva!!! – a rádiónál uralkodó balliberális véleménydiktatúráról” (…) Majd így folytatja: „…az Erdélyi Magyar Televízió főszerkesztője, Szepessy Előd egy olyan Állásfoglalást adott ki, amelyben azt állította, hogy a rádió érintett hallgatója “félretájékoztat, és aljas módon manipulál, megpróbálja lejáratni a rádiót” .

A panasz eme felvezetése és kibontása kapcsán a Becsületbíróság újólag hangsúlyozza: a Becsületbíróság nem bírói testület, és nem minden etikai vétség szükségszerűen és egyben sajtóetikai vétség is.

Arról, hogy mi minősül sajtóetikai vétségnek, a MÚRE Etikai kódexének 4. paragrafusa világosan fogalmaz: „Sajtóetikai vétséget újságírói tevékenység közben tanúsított méltatlan magatartással, valamint megjelent írással, képpel, rádióadásban elhangzott, televízióban sugárzott, az Interneten közzétett, az újságírói műfajokhoz tartozó alkotással, lehet elkövetni”.

Tehát: a folyamodó által megnevezett Állásfoglalás nem tekinthető újságírói műfajnak, a magyar nyelv értelmező szótára szerint az állásfoglalás „határozott véleménynyilvánítás, valamely elv, felfogás, nézet mellett való szóbeli vagy írásbeli kiállás.” Eképpen az állásfoglalásban foglalt egyedi helyzetértelmezés kizárólag az állásfoglalás alapját képező tényállásra vonatkozik. A véleménynyilvánítás szabadságát Románia alkotmányának 30. cikke, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. cikke egyaránt garantálják. Ez a szabadság ugyanúgy megilleti az Erdélyi Magyar Televízió munkaközösségét, mint a sajtóetikai panasz benyújtóját. Viszont, értékítéletként – a tényállítással ellentétben – az állásfoglalás szubjektív, azaz publikálása nem feltételezi sem az érintettek megszólaltatását, sem az abban megfogalmazott állítások bizonyíthatóságát. Erről az Emberi Jogok Európai Bíróságának vonatkozó joggyakorlata azt mondja: „elfogadhatatlan korlátozásnak minősül a véleménynyilvánításban szereplő kijelentések valóságtartalmának bizonyítására való kényszerítés”.

Nem állja ki továbbá a sajtóetikai vizsgálat próbáját az „egyoldalú tájékoztatás” vádja sem, mert az egyoldalú tájékoztatás kapcsán a Közös Etikai Alapelvek 5. paragrafusának b és c pontjai szerint: „A hír szent, a vélemény szabad” és „szükségszerűen szubjektív”.

Az Erdély TV által nem a médiában, hanem a saját Facebook-oldalon közölt állásfoglalás, egy véleményt tükröz, ennél fogva nem tevődik fel az egyoldalú tájékoztatás kérdése, ráadásul az Erdély TV nem törölte Ferencz Zsombornak az illető poszthoz fűzött igencsak részletes kommentjeit, ilyenformán megadva a válaszadás lehetőségét.

Ezzel szemben a folyamodó folyamodványában azt írja, hogy beadványa az Erdélyi Magyar Televízió állásfoglalására vonatkozik, amelyben „a megkérdezésem nélkül, illetve a replika jogának a biztosítása nélkül elítélő nyilatkozatot adtak ki SZEMÉLYEM ellen (alulírott Ferencz Zsombor ellen)”.

NEM SAJTÓETIKAI VONATKOZÁSA AZ ÜGYNEK, de felhívjuk erre is a folyamodó figyelmét, hogy ha valaki kiáll a nyilvánosság elé – márpedig a Ferencz Zsombor által működtetett ADJÁK VISSZA A RÁDIÓNKAT. A MAROSVÁSÁRHELYI RÁDIÓ A MI RÁDIÓNK nevet viselő Facebook oldal nyilvánosság előtti kiállást jelent – ezzel a közélet aktív szereplőjévé válik, és attól kezdve neki is tűrnie kell a kritikát.

Arra vonatkozóan pedig, hogy az ETV nem biztosította a folyamodónak a replikához való jogát, az ETV, a Becsületbírósághoz eljuttatott álláspontjában leszögezi:

„A folyamodó nem kívánt élni szerkesztőségünkkel szemben sem a válaszadás, sem a helyreigazítás jogával: ilyen irányú kérelmet vagy közleményt hozzánk nem juttatott el. Ugyanakkor kiemeljük, hogy a folyamodó Facebook közösségi oldalunkon nyilvánosságra hozott állásfoglalásunkhoz fűzött hozzászólásait nem moderáltuk, annak helyenként minősíthetetlen, sértő vagy fenyegető („A Marosvásárhelyi Rádió után ti következtek!”) stílusa és tartalma ellenére sem, így az állásfoglalásunkkal kapcsolatos véleménye ugyanott, az általa választott módon és terjedelemben, tulajdonképpen azonnali nyilvánosságot kapott.”

A lejáratás és becsületsértés témakörét körüljárva megállapítható, hogy az Etikai Kódex és a Közös Etikai Alapelvek, valamint az Online Média Appendix 6. paragrafusa szerint „sajtóetikába ütköző cselekedetnek minősül, ha a poszt, a komment, a sajtóalkotásokhoz fűzött vélemény (…) mások személyiségi, a jó hírnév védelméhez fűződő jogait sérti”.

Konkrétan a kérdés az, hogy tisztességet sértő-e az ETV Facebook-oldalán posztolt olyan állásfoglalás, vélemény, miszerint Ferencz Zsombor Facebook-oldala „félretájékoztat, és aljas módon manipulál”, s miszerint Ferencz Zsombor nem tartja értékesnek mindazokat az ideológiákat, amelyek tiszteletben tartják az emberi- és szabadságjogokat. Ennek eldöntése egyrészt legalább annyira szubjektív és ennélfogva lehetetlen, mint azt megállapítani, amiket Ferenc Zsombor az Erdély TV Facebook-oldalán tett posztjában ugyancsak véleményként megfogalmaz, miszerint a kifogásolt médiaorgánum „egyoldalú, megfélemlítő, kirekesztő”, „hazug”, az állásfoglalás pedig „közönséges, nevetséges”. Sőt, ő maga is használja az általa vélhetőn kifogásolt „aljas módon” szókapcsolatot, amikor ezt írja: „Az említett erdélyi magyar sajtóorgánumok vezetői visszaéltek médiafelületeikkel annak érdekében, hogy a nekik nem tetsző véleményeket hangoztató személyeket lejárassák, aljas módon hiteltelenítsék”.

Ilyenformán, összességében, a Ferenc Zsomborral kapcsolatos, az ETV állásfoglalásában megfogalmazott vélemény különösebben nem sértő, és miután nem használ durva kifejezéseket, nem sért törvényt, nem diszkriminál, még beleillik a vélemény-nyilvánítás szabadságába.

Viszont az állásfoglalásról immár az online médiában tájékoztató maszol.ro és a transindex.ro esetében a kérdés egy fokkal összetettebb, hiszen ők már hír szintjén számoltak be arról, hogy az ETV kiadott egy állásfoglalást, s idéztek annak szövegéből. Ami azonban még mindig vélemény… (Ha itt még tovább akarjuk ragozni a tényeket, akkor éppen azáltal, hogy ezekben a híranyagokban szó esik a Ferencz Zsombor által üzemeltetett Facebook-oldalról, illetve balliberális nézetekről, közvetve mégis meg van szólaltatva a „sértett fél”, sőt, épp az ő felületeinek látogatottságát növelték, ráadásul sokkal hatékonyabban, mintha két mondatot idéztek volna tőle). Az alapkérdés mégis az, hogy mindezzel a portálok kielégítették-e az Etikai Kódex 10. paragrafusában leírtakat, miszerint „Az újságírónak az érintett felek véleményét nyilvánosságra kell hoznia”.

Az etikai testületnek a sajtóetikai vizsgálódáshoz rendelkezésére álló anyagokból nem derült ki egyértelműen, hogy Ferencz Zsombor fordult-e konkrétan ilyen jellegű kérelmekkel a maszol. ro vagy transindex.ro-hoz.

Az „újságírónak az érintett felek véleményét nyilvánosságra kell hoznia” sajtóetikai követelménnyel kapcsolatosan Cseke Péter Tamás, a maszol.ro főszerkesztője a Becsületbírósághoz eljuttatott álláspontjában úgy fogalmaz: „Felháborítónak tartom, hogy Ferencz Zsombor bepanaszolta a BB-nél a maszol.ro-t és a főszerkesztőjét azok után, hogy az általa működtetett Facebook-oldalakon sorozatosan gyalázza a portálunkat és személyesen engem. Legutóbb májusban „szolgalelkűnek” nevezett engem nyilvános térben, úgymond a megkérdezésem nélkül. Milyen erkölcsi alapja van egy ilyen „újságírónak” etikai kérdésekben bármilyen testülethez fordulni? Örüljön, hogy nem perelem be a személyiségi jogaim megsértése miatt”.

Mindezek az Indoklásban közzétett érvek alátámasztják azt, hogy vizsgálódásai során a Becsületbíróság miért találta sajtóetikai szempontból megalapozatlannak Ferencz Zsombor panaszát, és miért mondja ki a testület egyöntetű szavazattal, hogy a feltételezett etikai vétség nem történt meg.

 

Marosvásárhely, 2020. június 11.

 

Sarány István elnök

Maksay Magdolna alelnök

Bögözi Attila titkár

Balázs Bencze

D. Mészáros Elek

Kacsó Sándor

Kövér Tamás

Tomcsányi Mária

Urbán Izabella tagok