Hírekben hallom: szépen összetört kocsi látható a leállósávban, majd hála a jóistennek senki sem sérült meg. Felkapom a fejem, hogy ellenőrizzem, biztosan a híreket nézem-e. Aztán az időjárás előrejelzésénél is jegyzetelek: óriási hirtelenséggel zúdult a sár; ma citromsárga figyelmeztetés van érvényben.
Azt szoktuk meg, a hírekben tényeket közölnek, melyek semleges hangneműek (kellene legyenek), a bemondó nem fogalmaz meg értékítéletet, csak információt közöl. A szépen összetört autó azért hangzik furcsán, mert a határozós szerkezet szavainak jelentése ebben az esetben egymásnak ellentmondó jelentéssel telített. Gyakran használjuk igék előtt a szépen határozószót: szépen beszél, szépen öltözik, szépen énekel. Ezekben az esetekben természetesnek érezzük használatát, hiszen a cselekvés minősítése a lényeg. A fenti szókapcsolat viszont szokatlan: összetörni nem lehet valamit szépen vagy csúnyán. Vagy mégis? Most szépen összetörjük a krumplit – mondunk ilyet a konyhában. A balesetekkel kapcsolatban már ritkábban.
Valójában itt arról van szó, hogy a szépen határozó jelentésváltozáson megy keresztül és kontextuális jelentése a nagyon szóra utal. Spontán beszéd esetén és egy kevésbé formális beszédhelyzetben meg is van a maga helye, hangulata. Így van ez a hála a jóistennek kifejezéssel is. Érzelemkifejezésre, megkönnyebbülés kifejezésére használjuk ezt a szerkezetet, de a tudósító szájából meglepően hangzik. Emberileg értjük, hiszen az mindig jó hír, ha egy szerencsétlenség során nincsenek emberi áldozatok, sérültek, de talán elég lett volna a hála istennek is.
Ugyanebben az adásban hangzik el: óriási hirtelenséggel zúdult a sár szerkezet is. A hirtelen szavunk jelentése váratlanul, gyorsan, azonnal, minden előjel nélkül, stb. A szó alapjelentésében benne van egyfajta fokozás is: ami hirtelen történik, az meglepő, nagy változásokat okozhat. Az óriási jelző így feleslegesnek tűnik. Itt is a spontán beszédre hivatkozunk: meglepetésünkben, ijedtségünkben szoktunk túlzással élni. Az időjárással kapcsolatos közleményekben amúgy is egyre több a túlzó szerkezet (ennek oka valószínűleg az lehet, hogy ma már nem tartjuk természetesnek a hideget, a téli havazást, a nyári esőzést stb.)
De a citromsárga figyelmeztetés hallatán helyre áll a biztonságérzetünk. Van sárga és narancssárga kód – meg más színű is. Valóban mondunk olyat, hogy narancssárga kód, de ez egy másik szín, míg a sárga és a citromsárga között egy színen belüli árnyalatkülönbségről van szó (bár képzőművész barátaink nem biztos, hogy egyetértenének). Kerestem a sárga kód, sárga jelzés előfordulásait, de sem okkersárga, sem halványsárga, sem citromsárga jelzést nem szoktak kiadni. Egyre gyakoribb, hogy a pontosítás kedvéért nüansznyi különbségeket is érzékeltetni akarunk, másrészt ezek révén alkotjuk meg az ilyen mókás szószerkezeteket. A színek esetében ezek néha humoros nyelvbotlásnak minősítendők.
De a citromsárga figyelmeztetés sem segít, ha már beleléptünk a lócitromba.
Magyari Sára
