Egy év alatt egyesületünk immár harmadik riportkönyve készült el, kollégáink számára ezúttal a Beszterce-Naszód megyei Óradna és Radnaborberek múltja és jelene szolgált témákkal. A kötet megjelenését a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta.
Gáspár Sándor (jobbra) archív hangfelvételről idézte fel egy korábbi interjúalanya, a néhány éve elhunyt Bauer Ilona emlékét
Mintegy ötven érdeklődő előtt mutattuk be szeptember 12-én, szombaton az Óradnai Magyar Napokon a helyi kultúrházban egyesületünk legújabb riportkötetét. A Nem magyarul magyarok című könyv anyaga a júliusban Radnaborbereken és Óradnán (Beszterce-Naszód megye) – hamisítatlan szórványkörnyezetben – szervezett riporttábor után készült anyagokból állt össze, szocioriportok, tényfeltáró anyagok, a környék múltját, az ércbányászat szerepét a két település magyar közösségének rendhagyó identitástudatát bemutató írások. A mintegy másfél tucat, a festői vidék múltját és jelenét tükröző írást gazdag képmelléklet egészíti ki. Radnaborberek egyébként ihletője volt Reményik Sándor több versének, a költőnek ma emlékszobája tekinthető meg. A Romániai Írók Szövetsége pedig alkotóházat működtetett, ez sajnos ma üresen, elhagyatottan áll.
A művelődési házban megjelenteket Rácz Éva köszöntötte
Az Óradnai Magyar Napok Napok szombat délelőtti programjának nyitányaként az érdeklődőket Rácz Éva, a MÚRE elnöke köszöntötte, a szerzők közül Antal Erika, Bögözi Attila, Gáspár Melinda, Gáspár Sándor, Szucher Ervin és a szerkesztő Szűcs László beszélt a rendkívül rövid idő alatt, a radnai magyarok ünnepére időzített könyv témáiról, a táborozás tapasztalatairól. Jelen volt a riportkötet néhány interjúalanya, valamint az óradnai ünnepségre érkezett székelyföldi és magyarországi vendégek.
Fotók: Szűcs László
