Újságírói etikai kódex
Preambulum
A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének etikai kódexe a tagjai számára kötelező magatartási szabályok foglalata, összhangban a nemzetközi újságírói érdekvédelmi szervezetek, valamint a társszervezetek vonatkozó normáival.
Célja a tisztességes újságírói magatartásnak az érvényesítése a szabadságjogok, a demokratikus közélet, a jogállam keretei között.
Az alább meghatározott követelmények az újságírói, szerkesztői, műsorszerkesztői, kiadói tevékenységekre, a tartalomszolgáltató szervezetekre egyaránt érvényesek. Ebből fakadóan a MÚRE etikai kódexe alapján a szervezet becsületbírósága indítvány nélkül is állásfoglalásokban fejezheti ki testületi véleményét az újságírói szakmai-etikai magatartásszabályok jelenségszerű áthágását észlelve.
1§ Az újságírónak, a közélet szereplőjeként és a nyilvánosság alakítójaként tiszteletben kell tartania az emberi jogokat, a másság elismerése jegyében kell hivatását gyakorolnia. Nem kelthet gyűlöletet; vallása, felekezeti hovatartozása vagy állapota, neme, testi vagy szellemi állapota, mássága, életkora, életmódbeli különbözősége miatt nem terjeszthet senkiről előítéletet szolgáló rágalmakat, ezek miatt senkit sem becsmérelhet. A kiskorúak személyazonosságát bizalmasan kezeli. Az újságíró köteles elkerülni bárminemű diszkriminatív megjegyzést, a nemzetiségre, fajra vallási és nyelvi hovatartozásra, rokoni kapcsolatokra való utalás csak akkor indokolt, ha az szorosan kapcsolódik a közzétett információhoz.
2§ Az újságíró joga és kötelessége a tájékoztatás. Az újságíró kötelessége annak mérlegelése, hogy a feltárt tények nyilvánosságra hozatala sérti-e mások személyi biztonságát, illetve személyiségi jogait. Az ártatlanság joga mindenkit megillet. A személyiségi jogok között tiszteletben kell tartani az egyének jogát a magánélethez. Az újságíró nem használhat a jó hírnevet csorbító, a becsületet sértő kifejezéseket. Bűncselekmény bemutatása esetén nem sértheti az áldozat hozzátartozóinak személyi jogait.
3§ Nem korlátozható az újságíró joga a tájékozódásban, a szabad véleménynyilvánításban. Sajtóetikai vétségnek tekinthető, ha az újságírót meggyőződésével ellentétes írás vagy műsor készítésére kötelezik. Nem sérti a sajtóetikát, ha valamely sajtóorgánum a jellegének nem megfelelő munka közlését nem vállalja.
4§ Az újságíró nem hamisíthat meg tényeket, dokumentumokat. Írásban, műsorban szándékosan vagy gondatlanságból valótlanságot nem állíthat, köteles a munkájához felhasznált adatokat, tényeket az adott helyzetben elvárható gondossággal ellenőrizni.
Etikai vétséget követ el az, aki akadályozza a valóság feltárását.
5§ Az újságírónak kötelessége bizalmasan kezelni információs forrásait. Az informátort kiszolgáltatni nem szabad. Bizalmas értesülés közlése esetén tilos az értesülés forrásának felfedése az informátor beleegyezése nélkül.
6§ Az újságírónak az érintett felek véleményét nyilvánosságra kell hoznia. Másfelől, az újságírói etika ellen vét az, aki a nyilatkozó hozzájárulása nélkül lényeges változtatást hajt végre annak nyilatkozatán, illetve figyelmen kívül hagyja a kért tartalmi módosításokat. Szintén etikai vétségnek számít, ha a nyilatkozó kijelentésének tüntet fel olyasmit, amit az nem mondott, vagy ha a nyilatkozót sértő szöveg- vagy képi összefüggésbe helyezi.
7§ A szakma gyakorlása közben, a közhatóságokkal vagy gazdasági, szolgáltatási tevékenységet folytató cégekkel való kapcsolattartásban az újságírónak tilos bármilyen megegyezést kötnie, amely pártatlanságát vagy függetlenségét befolyásolja. Tények elhallgatásáért vagy közléséért az érdekeltektől nem kérhet vagy fogadhat el anyagi előnyt, nem fenyegetőzhet jogtalan előny elérése céljából közzététellel vagy közzé nem tétellel. Ugyancsak sérti az etika normáit, ha az újságíró, szerkesztő anyagi előny ellenében terméket vagy céget reklámoz anélkül, hogy a reklámjelleget láthatóan feltüntetné.
Etikai vétséget követ el, aki az újságírót hirdetésszervezésre, fizetett közlemény szerzésére kötelez annak fejében, hogy újságíróként foglalkoztatja. (Az újságíró saját jószántából vállalhatja fizetett közlemények megfogalmazását.)
8§ Téves tény- vagy adatközlés esetén a szerkesztőségnek erkölcsi kötelessége közzétenni a szükséges helyreigazítást. A bíróság által elrendelt helyreigazítás közlését nem lehet akadályozni, sem a szövegét torzítani. Akit a cikk, műsor kifejezetten hátrányosan érintett, annak biztosítani kell mielőbb a válasz lehetőségét, legfeljebb azonos terjedelemben. A válasz sem sérthet becsületet, személyhez fűződő jogokat.
9§ Súlyos vétség a plágium. Az újságírói etikát súlyosan megsérti az, aki másnak a szellemi termékét a sajátjaként teszi közzé. Sérti az etikát továbbá, ha szerzőként tudatosan mást tüntetnek fel, ugyanakkor a szerzőt megilleti az álnév használatának a joga.
10§ Etikai vétség, ha a szerző beleegyezése nélkül közlik alkotását, vagy megváltoztatják annak tartalmi elemét.
11§ Az újságírói etikát is megsérti az, aki a más által felkutatott, eredetinek számító témát a forrásra való hivatkozás nélkül a sajátjaként ad közre. Az "ősforrást" minden esetben fel kell tüntetni, azaz az eredeti sajtóforrást, szerzőt meg kell jelölni egy más sajtóorgánumban megjelent, nagy érdeklődést kiváltott témával való továbbfoglalkozás esetében, még akkor is, ha az újságíró újabb tényekkel bővíti az eredeti információt.
12§ A szerző a művét nem adhatja át közlésre egy időben több szerkesztőségnek. A szerkesztőség részéről megegyezés alapján átvett kézirat, fotó, hang- illetve videó-anyag közlésének vagy nem közlésének szándékáról a szerzőt még annak elavulása előtt értesíteni kell.
13§ Az újságíróknak egymás között is be kell tartaniuk a kulturált érintkezés szabályait. Névazonosság esetén, a pályán régebben tevékenykedő szerző kérésére az új kollégától elvárható, hogy más nevet vagy megkülönböztető jelet használjon.
14§ Az újságírói etikai kódexben szereplő szabályok megsértése esetén a becsületbíróság a szabályzata szerint lefolytatott eljárással etikai vétséget állapíthat meg. A jogerős határozatot kötelező nyilvánosságra hozni. A becsületbíróság eljáró bizottsága (első fokú vagy fellebbviteli) a vétség súlyától függően etikai büntetést is kiszabhat. Szakmai testületként azonban elsősorban arra törekszik, hogy a feleket megegyezésre késztesse, békülést vagy nyilvános elégtételadást érjen el.
A kiszabható büntetések:
– szóbeli figyelmeztetés,
– írásbeli figyelmeztetés,
– megrovás,
– szigorú megrovás,
– a tagsági jogok felfüggesztése egy évre,
– kizárás.
A másodfokon hozott kizáró határozat ellen az érintett panasszal élhet a MÚRE közgyűlésénél.
Az Újságírói etikai kódexet elfogadta a MÚRE 2003 szeptember 21-i rendkívüli közgyűlése.
A MÚRE Becsületbíróságának Szervezeti és Működési Szabályzata
A Becsületbíróság Szervezeti és Működési Szabályzata a MÚRE Alapszabályával, Etikai Kódexével valamint a Magyar Újságíró Szervezetek Etikai Együttműködési Szerződésében foglaltakkal összhangban szabályozza a testület feladatait és tevékenységét.
I. A Becsületbíróság szervezete és működése
1. A Becsületbíróság a MÚRE etikai ügyekben illetékes, a Közgyűlés által titkos szavazással megválasztott, 12 tagú testülete. A Becsületbíróság a MÚRE döntéshozó és végrehajtó szerveitől függetlenül, a Közgyűlés által elfogadott Etikai Kódex, valamint a Magyar Újságíró Szervezetek Etikai Együttműködési Szerződésében (továbbiakban MÚSZEESZ) foglalt közös etikai alapelvek alapján végzi munkáját, és csak a Közgyűlésnek tartozik beszámolni. A Becsületbíróság sajtóetikai ügyekben emelt panasz alapján indít vizsgálatot. A vizsgálat eredményeképpen kialakított álláspontját Határozatban fogalmazza meg, melyet közöl az érintett felekkel, és nyilvánosságra hozza az egyesület honlapján, illetve közli a MÚRE értesítőjében.
2. A Becsületbíróság munkáját az elnök irányítja. Az elnök lemondása, vagy tartós távolléte esetén hatáskörét az általa megbízott (megbízás hiányában a testület által kijelölt) alelnök veszi át. A Becsületbíróság tisztségviselői a testület legtöbb szavazattal megválasztott tagjai.
3. A Becsületbíróság ügykezelő munkáját Titkárság végzi. A Titkárság tagjai: az elnök, az alelnökök és a Becsületbíróság titkára, akinek arányos javadalmazásáról a MÚRE Igazgatótanácsa gondoskodik.
4. Az etikai ügyekben, első fokon, a Becsületbíróság tagjai közül kijelölt, háromtagú etikai bizottságok járnak el. Az etikai bizottságok csak a Becsületbíróságnak tartoznak felelősséggel.
5. Az első fokú döntéssel elégedetlen érintett fél fellebbezhet a Becsületbíróság elnökéből, egyik alelnökéből és egyik tagjából álló Fellebbviteli Bizottságnál.
6. A Becsületbíróság évente legalább egyszer ülésezik az elnök vagy a megbízott alelnök vezetésével. Szükség esetén a Becsületbíróság tagjai telekommunikációs eszközök igénybe vételével is hozhatnak döntést.
II. A Becsületbíróság feladatai
7. A Becsületbíróság társadalmi testület, mely nem büntetésre törekszik, hanem a szemben álló feleket kívánja jobb belátásra bírni, igyekszik megegyezést keresni, kibékíteni, és elégtételt nyújtani. A Becsületbíróság figyelemmel kíséri az újságírói magatartást, etikai kérdésekben javaslatokat és állásfoglalásokat fogalmaz meg. Kiszabható büntetések: figyelmeztetés, megrovás, szigorú megrovás. A Becsületbíróság javaslatot tehet a vétkes tagsági jogainak a felfüggesztésére, egy évre, vagy kizárásra.
8. Az elnök:
- szervezi és vezeti a Becsületbíróság munkáját és üléseit
- gondoskodik a testület működéséhez szükséges feltételek biztosításáról
- kijelöli az egyes ügyekben eljáró etikai bizottságokat, megjelölve azok felelősét is
- gondoskodik a testület tagjainak tájékoztatásáról és szakmai-etikai továbbképzéséről
- vezeti a Fellebbviteli Bizottságot
- képviseli és kijelöli azokat, akik a MÚRE Becsületbíróságát más szervezetekkel való együttműködésben, illetve fórumokon képviselik
- irányítja a Titkárság munkáját.
9. Az alelnökök:
- az elnök távollétében teljes, vagy meghatározott jogkörben ellátják az elnök feladatait
- részt vesznek az etikai bizottságok, illetve a Fellebbviteli Bizottság munkájában
- közreműködnek a Titkárság munkájában.
10. A Becsületbíróság tagjai:
A. jogosultak:
- javaslatokat és észrevételeket tenni
- közreműködni az etikai bizottságokban, illetve a Fellebbviteli Bizottságban
- meghatározott esetben képviselni a Becsületbíróságot.
B. kötelesek:
- a választott tagsághoz méltó módon végezni feladataikat
- az etikai bizottságokban és a Fellebbviteli Bizottságban felkészülten és felelősséggel közreműködni
- a Becsületbíróság testületi ülésein rendszeresen részt venni
- a Szervezési és Működési Szabályzat rendelkezéseit betartani.
11. A titkár feladatai:
- a nyilvántartások naprakész vezetése
- az egyes eljárások dokumentációjának időbeni eljuttatása a kijelölt etikai bizottságok tagjaihoz
- a határozatok eljuttatása a Becsületbíróság minden tagjához
- az etikai eljárásokkal kapcsolatos levelezés lebonyolítása, küldemények postázása
- az elintézett ügyek irattározása
- az elnök folyamatos tájékoztatása.
III. Az elsőfokú eljárás
12. Az első fokon eljáró etikai bizottságok feladata, hogy a MÚRE Etikai Kódexének valamint a MÚSZEESZ közös etikai alapelveinek megfelelően megállapítsák, történt-e etikai vétség az ügyben. Felelősséggel tartoznak azért, hogy az eljárásokat körültekintően, szakmai méltósággal és szakszerűen, időn belül folytassák le. Ha az ügyben büntető, polgári, vagy fegyelmi eljárás indult, annak jogerős befejezéséig az etikai eljárást felfüggeszthetik.
13. Eljárás csak a feltételezett etikai vétség elkövetésétől számított három hónapon belül indítható. A panaszt a panaszosnak dokumentálnia kell. A panasz kézhezvételétől számított húsz napon belül a Becsületbíróság elnöke kijelöli az ügyben eljáró Etikai Bizottságot, és intézkedik arról, hogy annak tagjai idejében megkapják a rendelkezésre álló iratokat.
14. A kijelölt Etikai Bizottság köteles az eljárást 60 napon belül lefolytatni. Az eljárás megkezdéséről a bepanaszoltat és a panaszost egyidejűleg írásban kell értesíteni. A bepanaszolt 15 napon belül írásban terjesztheti be védekezését az Etikai Bizottsághoz, de ennek hiánya nem akadálya a határozathozatalnak. Az ügyben eljáró Etikai Bizottság egyes tagjai ellen a panaszos és a bepanaszolt is indokolt kifogást jelenthet be. Ha a Becsületbíróság elnöke a kifogásnak helyt ad, helyette másik tagot jelöl ki.
15. Az Etikai Bizottság kötve van a panaszos kérelméhez.
16. Az Etikai Bizottság határozattal dönt. A határozat rendelkező részből és indoklásból áll. A rendelkező rész tartalmazza a felek nevét, az Etikai Bizottság tagjainak nevét, a bizottság döntését, valamint a jogorvoslat lehetőségét - azzal a tájékoztatással, hogy a fellebbezés halasztó hatályú. Az indoklási részben fel kell tüntetni a határozat alapjául szolgáló tényállást és mindazokat a körülményeket, amelyeket az Etikai Bizottság figyelembe vett és értékelt.
17. Az Etikai Bizottság konszenzusra törekedve, szótöbbséggel hoz határozatot, amely lehet elutasító, felfüggesztő, vagy felelősséget megállapító. A határozatot azonnal írásban kell közölni a Becsületbíróság Titkárságával. A nyilvánosságra hozatal előtt az eljárással kapcsolatos bármilyen információ kiszivárogtatása esetén a kiszivárogtató több ügyet nem tárgyalhat.
18. A felek az első fokon eljáró Etikai Bizottság határozata ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül halasztó hatályú fellebbezéssel élhetnek, ellenkező esetben az elsőfokú határozat jogerős.
IV. Másodfokú eljárás
19. A fellebbezéseket a Fellebbviteli Bizottság bírálja el. A Fellebbviteli Bizottság az elsőfokú határozatot helybenhagyhatja, megváltoztathatja, hatályon kívül helyezheti. Ha az Etikai Bizottság azzal utasította el a panaszt, hogy az nem tekinthető sajtóetikai ügynek, a Fellebbviteli Bizottság az eljárás lefolytatására új Etikai Bizottságot jelölhet ki. Másodfokon az eljárás szabályai megegyeznek az elsőfokú eljárás szabályaival (12.-18. cikkely). A másodfokú eljárásban a panaszt megváltoztatni nem lehet.
20. A Fellebbviteli Bizottság határozata jogerős, további fellebbezésnek helye nincs.
V. Vegyes rendelkezések
22. A Becsületbíróság Szervezeti és Működési Szabályzata elfogadása után azonnal hatályba lép. A szabályzatnak visszamenőleges hatálya nincs, a korábbi vitás eseteket a szabályozás előtti jogszokások figyelembevételével kell megoldani.
23. A szabályzatot az egyesületi Értesítőben és a MÚRE internetes honlapján közzé kell tenni.
24. A szabályzatot a gyakorlati tapasztalatokra és megalapozott új igényekre való tekintettel felül lehet vizsgálni, és szükség esetén időszerűsíteni kell.
25. A Becsületbírósághoz folyamodónak az eljárás beindításához valamint fellebbezés esetén 20 eurónak megfelelő összeget (napi hivatalos árfolyamon) kell befizetnie a MÚRE bankszámlájára, vagy postaszelvényen eljuttatnia a MÚRE marosvásárhelyi, Tusnád utca 5. szám alatti címére, Becsületbíróság megjelöléssel. Amennyiben a testület végleges döntéssel megalapozottnak találja a panaszt, a panaszos a befizetett összeget visszakapja.
A módosított Szervezeti és Működési Szabályzatot a MÚRE Becsületbírósága 2006. szeptember 2-i, gyergyószárhegyi ülésén fogadta el.
Utolsó frissítés: 2007 Március 30, 19:58
