2010 Június 07, 08:29 Hétköznapok a szórványban |
| Médiakonferencia Hunyad megyében  A szórványra figyelés jegyében zajlott június 4-5-én, a Déván és Vajdahunyadon megtartott médiakonferencia. Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselőjének meghívására közel harminc újságíró pillanthatott bele a dél-erdélyi szórványközösség hétköznapjaiba. 1992-ben még 35.000 magyar élt Hunyad megyében a népszámlálási adatok szerint, tíz évvel később már csak 24.000-ren vallották magukat magyarnak, ma húszezres lehet a magyar közösség – ismertette péntek délután a Hunyad megyei magyar közösség demográfiai adatait Winkler Gyula, aki a magyar közösségnek az elmúlt években elért sikerekről is beszélt. Ilyen a dévai Téglás Gábor Iskolaközpont, amely az összefogás egyedi példája, amely ma 650 Hunyad megyei magyar diáknak biztosít anyanyelvű oktatást. „A Communitas Alapítvány támogatásával sikerült megteremteni az alapokat a dévai magyar iskola létrehozásához, de a folytatáshoz szükség, hogy a beruházás felkerüljön az első magyar-román együttes kormányülés napirendjére. A két kormány közös szerepvállalása elengedhetetlen volt a megvalósításhoz, ennek elérésében az RMDSZ kulcsszerepet játszott. Úgy tekintem, hogy fontos célkitűzés a magyar-román kormányülések megszervezésének folytatása, az ott meghozott döntések kiemelt szerepet játszanak az erdélyi magyar közösség modernizációjának folyamatában” – nyilatkozta Winkler Gyula. Az RMDSZ EP-képviselője arra is felhívta a figyelmet, hogy a szórványstratégiákban megjelenő egyház és iskola pillér mellett a közösségi és politikai összetevőt is be kell illeszteni. „A szórványközösségek kis szavazati arányuk miatt nem tudnak bekerülni az önkormányzatba, viszont a közképviseletet kormányzati részvétellel ki lehet egyensúlyozni” – mondta Winkler Gyula. Szórványközösségeink jelene, sajtó a szórványban, szórvány a sajtóban témakörű előadások során Karácsonyi Zsigmond, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke annak a véleményének adott hangot, hogy a szórványmédia ebben az időszakban fokozott veszélyben van. Ez a megállapítás a teljes kisebbségi médiára érvényes, éppen ezért felmerült, hogyan lehet barátságosabb gazdasági környezetet teremteni a közszolgálati szerepet felvállaló írott sajtó számára. A MÚRE elnök egyben az európai parlamenti képviselő támogatását kérte ahhoz, hogy az írott sajtó támogatási lehetőségeit a későbbiekben felvethessék Brüsszelben. A szórványstratégia negyedik pillérét a sajtó jelentheti, vélte Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője, aki szerint a szórvány nem életképtelen, nagyon sok helyen értékteremtő közösségekről beszélhetünk. Szabó Csaba, a Szórványtengely alapítójaként személyes tapasztalatairól számolt be, felvetve annak lehetőségét, hogy érdemes volna fizetett alkalmazottakkal odafigyelni, segíteni a szórványközösség mindennapjait. Az általa javasolt szórványbiztosi intézmény nem ismeretlen, hiszen a Mezőségen a negyvenes években már működött ilyen szakemberek hálózata. Szombaton a Vajdahunyadi Magyar Házban folytatódott a konferencia, ahol a szamosújvári Téka Alapítvány mutatkozott be. Balázs Bécsi Attila, az alapítvány elnöke előadásában többször hangsúlyozta, hogy a szórványstratégiák kidolgozása során a már működő modelleket érdemes követni. Míg a tömbmagyar közösségekben vagy nagyvárosokban a civil szervezetek szakosodni tudnak, a szórványban működő intézményeknek, szervezeteknek egészében kell felvállalniuk a közösség problémáit. A jó működéshez viszont szakszerű megközelítés, több éven át tartó építkezés szükséges. A szamosújvári Téka Alapítvány köré szervezett szórványközpont 18 éve épül. A Vajdahunyadi Magyar Ház történetét ismertetve, Winkler Gyula hangsúlyozta, hogy a dél-erdélyi magyar közösség építi jelenét, tervezi jövőjét. „Az intézményépítés időszakát túlléptük, sikerült olyan intézményeket létrehozni, amely révén megerősíthetjük a magyar közösséget, most ezek fenntartását kell megoldani. Stratégiai megközelítés lenne időszerű, akár kollégiumi rendszerekről, akár a magyar házak rendszeréről legyen szó. Az összehangolás elengedhetetlen, ismerni kell egymás munkáját” – mutatott rá Winkler Gyula. Délután a konferencia résztvevői meglátogatták többek között a dévai Téglás Gábor Iskolaközpontot, majd a Dévai Szent Ferenc Alapítvány gyermekotthonát, és találkoztak Dézsi Attila, Hunyad megyei prefektussal. Winkler Gyula, EP-képviselő a konferencia során partnerség kialakítását javasolta a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének további, közös rendezvények, továbbképzések, tapasztalatcserék megszervezését. „Fontos az együttgondolkodás, fontos az intézményesített együttműködés is. EP-képviselőként a fiatalokat, kis- és középvállalkozókat tömörítő szervezetekkel alakítottam ki partnerséget, most pedig önöknek, újságíróknak ajánlom fel, találjuk meg a közös pontokat, célokat, amelyeket közösen elérhetünk” – fogalmazott Winkler Gyula. Pesty Frigyes Emlékdíj átadása A Hunyad megyei médiakonferencia keretében adták át a Pesty Frigyes Emlékdíjat, amelyet idén két vajdahunyadi személyiség kapott: Schreiber István pedagógus, helytörténész és dr Hauer Erich orvos, közösségszervező, mindketten a dél-erdélyi szórványközösség meghatározó egyéniségei. Graur János, a temesvári Heti Új Szó főszerkesztője szombaton, a vajdahunyadi Magyar Házban adta át a két díjazottnak az emlékplakettet és a diplomát. Pesty Frigyes (1823–1889) történész, az első magyar nyelvű temesvári napilap, a Delejtű szerkesztője és kiadója volt. A Pesty Frigyes Emlékdíjat 2008-ban alapították. Az életműdíjat olyan személyiségek kapják, akik jelentőset alkottak a régió szórványmagyarsága értékeinek feltárásában, megőrzésében és írásaikkal a tájegység magyar nyelvű kultúráját szolgálják. |
