Az egyre bővülő digitális világ – nem merném fejlődőnek nevezni –, új szavakat, kifejezéseket is meghonosít. Ezeket főként az angol nyelvből fordítjuk, megpróbáljuk magyarosítani őket kisebb-nagyobb sikerrel. A médiában is gyakran találkozunk ilyen újkeletű szóösszetélekkel: van, amit átveszünk magyarországi kollégáktól, van, amit itt helyben alkotunk meg. Aztán lesz belőle valami.
A minap találkoztam az alábbi kifejezésekkel: Temesvár intelligens város lesz. A cikk szerzője elmésen odaírta zárójelben, hogy digitális, hiszen érezhette, hogy ezt pontosítani kellene. Nem tudhatta, hogy a smart city kifejezést magyarul okosvárosnak nevezzük inkább. Egy másik helyen az Okos Doboz, illetve OkosDoboz összetételt látjuk, mely egy digitális taneszköz-portál a smart box tükörfordításaként.
Érdekes, hogy néhány évvel ezelőtt az okos jelzőt főként emberekre használtuk (okos gyerek, okos ember), esetenként helyzeteket, állapotokat minősítettünk így (okos lépés, okos húzás), néha kedvenc állataink kapták meg ezt a jelzőt (okos kutya, okosló). Aztán egyszer csak megjelent az okostelefon eszközként is, összetett szóként is. Azóta pedig egyre több neologizmusban (új szó) használjuk az okos- előtagot. Minya Károly (magyarországi nyelvész) gyűjtéséből lássunk néhány példát:
okospolc: intelligens szoftver, amely segíti a kereskedők munkáját. Az áruház forgalmi adatai, valamint számos egyéb paraméter elemzése után megmutatja, mely termékeket hová érdemes elhelyezni a polcokon az eladás fokozása érdekében. A rendszer ismeri a termékek méreteit, ezzel elkerülhető a zsúfoltság, és a vásárlók is kényelmesebbnek érzik a bolti környezetet. Ugyanakkor a szoftver a fogyási adatok alapján jelzi, mikor érdemes utánrendelni, hogy elkerülhető legyen a túlzott raktározás, illetve a készlet idő előtti kifogyása is;
okostévé: olyan televízió, amely képes az internetre csatlakozni, lehet rajta elektronikus műsorújságot olvasni, filmet letölteni, valamint alkalmas online zenehallgatásra és internetes barangolásra;
okosfüzet: digitális füzet, amelybe tollal írhatjuk jegyzeteinket, rajzolgathatunk, majd egy gombnyomással feltölthetjük az oldalakat a felhőtárhelyre;
okosmelltartó: bionikus melltartó, amely lágy, intelligens szövetből készült, és jelet küld a melltartó szálainak. A darab tökéletesen illeszkedik a viselőjéhez, és ha az izmok megfeszülnek, erősebben tartanak, érzékeli a mellek mozgását, minél erőteljesebb, annál jobban tart.
A fenti minták is bizonyítják, hogy az okos melléknevünk egyre inkább szóösszetételek előtagjaként is használatos azoknak az új eszközöknek, alkalmazásoknak a magyar megnevezésében, amelyeket a digitális és mobilkommunikáció hoz létre. Helyesírásukban is egységesülés mutatkozik az egybeírás révén, hiszen ezekben az esetekben az egymás mellé kerülő két vagy több szó jelentése több, más, mint a tagok jelentésének együttese, azaz jelentésváltozásról van szó.
Az külön kérdés, hogy a fenti okosságok milyen hatással vannak életünkre: a tájékozódásra, a memóriára, az emberi kapcsolatokra stb. hogyan hatnak. De az is érdekes, hogy a jelentésváltozás hogyan reflektál, referál a közösség értékredszerére, értékrendszeréről, az emberi magatartásról. Így tehát az, hogy Temesvár okosváros lesz, nem tölt el sem megnyugvással, sem boldogsággal. Sokkal jobban örülnék neki, ha okos város maradhatna.
Magyari Sára
