Lesz-e digitalizált médiamúltunk a digitális jövőben? Erre a kérdésre kereste a választ a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MURE) idei őszi tanácskozása október 12-14. között. Gyergyószárhegyre nem csak a vendéglátó Hargita megyéből, de Temesvárról és Nagyváradról is érkeztek kollégák, illetve képviseltette magát Bukarest, valamint Kovászna, Kolozs, Szilágy és Maros megye is. Meghívásunkra partnerszervezeteink közül a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete, a Magyar Sportújságírók Szövetsége és a magyarországi médiaszervezeteket tömörítő Média Önszabályozó Testület is megosztotta a digitalizálásra vonatkozó taasztalatait. Előadóink „két végéről” mutatták be a digitalizálást, és a kollégák különböző tapasztalatai is kiegészítették közös tudásunkat.

Moldován István, az OSZK osztályvezetője a gyergyószárghegyi Művészeti és Kulturális Közponban  Fotók: Vicsi Judith

 

Moldován István, a budapesti Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) E-könyvtári Szolgáltatások Osztályának vezetője leszögezte: a könyvtárban egyaránt gyűjtik a digitalizált hagyományos dokumentumokat és az eleve így keletkezett, „born digital” dokumentumokat is. Az adatbázisok közül az újságírók számára fontosként kiemelte az Elektronikus Periodika Adatbázist (epa.oszk.hu), és megemlítette az arcanum.hu oldalt is, amelyen keresztül szintén elérhetők egyes régi lapok digitalizált változatai. Mint elmondta, tudomásuk van róla, hogy több megyei könyvtárban és a kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtárban is létezik digitalizálási program, míg erdélyi partnereik – az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság és az Erdélyi Múzeum Egyesület – több mint 40.000 oldal könyvet és sajtókiadványt digitalizáltak (az utóbbi honlapján ezekből alakult ki az Erdélyi Digitális Adattár), illetve a Romániai Magyar Szó országos napilap megszűnése előtti két évfolyama is birtokukban van, számítógépes változatban. Kifejtette, céljuk a „magyar webtartalmak” gyűjtése is, bár a honlapok audio-video és streaming részét nem archiválják. Felhívta a figyelmet ugyanakkor az archive.org honlapra is, amelyen fellelhetők az egyes honlapok bizonyos (tetszőleges) dátumokon archivált változatai.

Sarány Orsolya, Sarány István, Kemenes Henriette, Szűcs László, Kövér Tamás, Gáspár Sándor, Rácz Éva, valamint háttal Ujvári Ildikó az egyik előadást figyeli

 

Branea Róbert, aki valamikori KMDSZ-elnökként részese volt a kolozsvári Szabadság napilap mellékleteként ma is megjelenő Campus diáklap indulásának, arról beszélt, milyen hosszadalmas és nehézkes folyamat a papír-újságok digitalizálása, amelyet ő a diáklap esetében végzett el. Mint elmondta, az egyszerű szkennelésen túl fontos, hogy nem csak olvasható, de kutatható adatbázis alakuljon ki a feldolgozott lapokból, mert ezáltal megkönnyítjük a majdani kutatók dolgát. Az előadó lelkes munkáját bizonyítja, hogy a Campus esetében például nem csak képként léteznek az általa feldolgozott oldalak, hanem karakter-felismerő program segítségével, szövegként is kereshetővé vált a cikkek tartalma. Mint az előadó elmondta, a Szabadság különböző korszakaiban használt nyomtatási technikáktól függően könnyebb vagy nehezebb az újságoldalak feldolgozása, de mindenképp szükséges. Az általa digitalizált lapok közül érdekességként megmutatta a Campus tábori lapját, a Couleur Locale-t és a mindössze két lapszámot megért Dilettánsok című kiadványt.

Branea Róbert előadása közben

 

A hozzászólások során a marosvásárhelyi Népújság főszerkesztője, Karácsonyi Zsigmond azt mondta: a romániai magyar sajtó lapszámai, szinte kötelespéldányként, az OSZK-ban többnyire megvannak, ezért ott, ők kellene digitalizálják ezeket. Szűcs László MÚRE-alelnök, a Várad főszerkesztője felvetette: a megszűnt lapok helyzete jogi szempontból tisztázatlan. Példaként említette a korábbi Erdélyi Riport ma még létező honlapját, amely a megszüntetett lap külalakját ugyan nem, de tartalmát őrzi – nem tudni, meddig. Szintén példaként hozta fel az ugyancsak megszűnt Reggeli Újság esetét: mivel a csődeljárás alatt lévő kiadó nem fizethet a domainért, a honlap tartalma jelenleg nem elérhető. De szintén nem egy helyen érhető el a Várad digitális tartalma, mivel előbb a varadlap.ro honlapot indították el, jelenleg pedig a varad.ro honlapon publikálnak, s nem egyszerű ezek összehangolása.

Sarány István, a Hargita Népe főszerkesztője úgy vélte: bár ők is küldik a lap print változatát az OSZK-ba, igazából nem tudjuk pontosan, hogy kik tesznek ugyanígy, tehát ezt összesíteni kellene. Szintén javasolta, hogy használjuk ki a Román Kulturális Alap (AFCN) pályázati keretét a hazai állományok digitalizálására.

Gáspár Sándor alelnök, a Marosvásárhelyi Rádió nyugdíjas munkatársa hozzászólásában arról beszélt: nincs egységesen kidolgozott módszertan az archiválásra, és kifejtette: szerinte törvénymódosításra lenne szükség. Úgy fogalmazott: közgyűjteményeket kellene létrehozni, amelyeknek társadalmi védelem és finanszírozás is járna.

Kövér Tamás, a MÖT titkára figyelmeztette a kollégákat: aki valaha írt egyetlen cikket, annak segítenie kell hogy az anyagok bekerüljenek az OSZK állományába.

Mravik Gusztáv, a Magyar Sportújságírók Szövetségének alelnöke előbb a Puskás Akadémia archívumáról ejtett szót, majd szomorúan mesélte, hogy elvesztek MTV-anyagok is, közöttük a nemzeti válogatott meccseiről készült felvételek is – mivel nincs egységes szabály arra, hogy ezeket hogyan és kinek kell megőriznie, archiválnia.

A vajdasági kollégák filmet készítettek a tanácskozás résztvevőinek a digitalizálás ottani állásáról, az anyagot igyekszünk elérhetővé tenni.

Forró László, Kacsó Sándor és Karácsonyi Zsigmond

 

A tanácskozás végeztével Rácz Éva elnök jelezte: levélben fordulnak hamarosan a jelenlévő kollégákhoz, hogy közösen felderítsék a hazai könyvtárakban létező digitalizálási programok helyzetét, és hogy pontos képet alkothasson a szervezet arról, mely sajtótermékek esetében folyik valahol azok valamilyen digitalizálása. Mint mondta, ezt követően megkeresik a főszerkesztőket, hogy összesítsék: kik kívánnak a MÚRE partnerei lenni a digitalizálási projektben. Ugyanakkor, a MÚRE Igazgatótanácsa Gyergyószárhegyen határozatban döntötte el: levélben az OSZK-hoz fordul, az erdélyi magyar lapok digitalizálásának és digitális megőrzésének ügyében.